"Nyolc évig romboltatok.

 

Szembe mentetek mindennel, amit javasoltunk. Elutáltátok az egészségügyi reformot, nemzethalált kiáltottatok a felsőoktatási tandíj hallatán, önfeladással vádoltatok bennünket, amikor megállapodtunk a Déli Áramlatról, nemzetvesztésről szónokoltatok a 2008-as IMF-EU megállapodáskor, és hazaárulóztatok minden alkalommal, amikor a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében szigorú politikát folytattunk.

 

Azt mondtátok, hogy veletek minden másképp lesz. Tényleg másképp lett. Az egészségügyben orvosok és rezidensek ezrei kívánnak felmondani, csökkentitek az egyetemi felvételi keretszámokat miközben brutálisan felemeltétek a tandíjat, persze lelkiismeret-furdalás nélkül dörgölőztök Oroszországhoz, majd visszahívtátok az IMF-et és soha nem látott megszorításokat vezettek be jövőre. És mindez le van öntve valami zavaros szabadságharcos mázzal, primitív nemzetieskedéssel.

 

Szerdán újra leminősítés jött, bóvliba kerültünk a második hitelminősítőnél is. De ti nem hátráltok, magyarázzátok, hogy nem érdekes, hogy megszakadtak az IMF-EU delegációval általunk kezdeményezett tárgyalások, és úgy tesztek, mintha nem tudnátok, hogy európai intézmények küldik ide delegáltjaikat, hogy tapogatózzanak: vajon le lehet-e váltani Orbánt.

 

A világnak elege lett belőletek. Amerika megveti ezt a kormányt, Berlin, Párizs, Brüsszel nem akar szóba állni Orbánnal, keresi utódját, Barroso csaknem ultimál, a hitelminősítők a levesbe küldenek bennünket.

 

A rendszerváltozás óta – sőt, 1963 óta – nem voltunk ennyire elszigeteltek. Elértétek, hogy a világban lassan ciki lesz magyarnak lenni. De tegyük hozzá: nem miattunk, hanem miattatok. Mennetek kell. Mert ócskák vagytok. Sajnálom.

 

És nem lenne baj, ha mindazok, akik bátran jöttek szembe 2006 reformjaival, az őszödi szembenézéssel, most egy kicsit gondolkodnának: tényleg nekik volt igazuk? Vagy esetleg azoknak, akik ha későn is, ha tökéletlenül is, de megértették: Magyarországnak nincs más útja, mint a polgári modernizáció.

 

Igen, elvettetek tőlünk legalább négy évet. Megbuktattátok 2006-2010 reformpolitikáját. Annak remélt eredménye is hiányzik most. Emiatt is nehezebb ma itt élni, de ti, az orbáni jobboldal hű katonái ebből semmit nem értetek, semmit nem tanultatok. Csak a gyűlöletek maradt. Az egykor általam is hitt, és talán csodált tehetségetek viszont elveszett. A handabandázó középszerűségetek meg csak azért nem komikus, mert közveszélyessége megrázóan ijesztő.  

 

Innentől lefelé megyünk. Kormányotok Orbánostul megbukott. Nem azért, mert hozzátok hasonlkóan mi tüntetőket szerveztünk ellenetek, akik felgyújtották a televízió székházát. Nem azért, mert rendőrterrort kiáltottunk. Hanem azért, mert ti elárulták a nyugatos Magyarországot, mert cserbenhagytátok a magyar progressziót.

 

Lehet még nagy mellénnyel szónokolni, lapos víziókat nagyszerű jövőképnek mutatni, de magunk közt szólva valójában már nevetségesek vagytok. Matolcsystól, Orbánostól, soha nem hallott nevű és teljesítményű új miniszterestől. Ez utóbbinak már neve sem túl fontos, és ez nem az ő bűne, őt nem is szabad bántani, de a helyzet jól példázza, hogy elfogytatok. Kár, hogy nem lehet őszintén nevetni, mert őrült bajba kerültünk.

 

Nincs bennem káröröm. Sajnálat van bennem. Sajnállak benneteket és sajnálom országunkat. Mert alávaló csalóként rászedtétek Magyarországot. Ti mentek. De lesz-e elég ereje a demokratáknak, hogy ne csak a bosszú vezesse őket? Szeretném hinni.

 

Be kell teljesíteni a rendszerváltozás ígéretet, józan, mérsékelt politikával polgári Magyarországot kell teremteni. Szabadsággal, felelősséggel, szolidaritással. Persze jogállammal, piacgazdasággal, parlamentarizmussal. Szükség lesz minden demokratára: konzervatívokra, szabadelvűekre, szociáldemokratákra."

 

(forrás)

A bejegyzés trackback címe:

https://koszonjuk-miniszterelnok-ur.blog.hu/api/trackback/id/tr303486048
süti beállítások módosítása